2026-06-23
A szurkolók leginkább a pályán látják a sikereket. A győzelmeket, a dobott gólokat, remek védéseket, a Bajnoki vagy az Európa-liga menetelést és az öröm pillanatokat. A háttérben azonban olyan emberek dolgoznak nap mint nap, akik nélkül a csapat működése elképzelhetetlen lenne. Közéjük tartozik Mezőségi Irén, technikai vezető is, aki játékosként, edzőként, majd vezetőként is végigkísérte az esztergomi női kézilabda fejlődését.
A kézilabda már gyermekkorában megtalálta.
„Tatabányán jártam általános iskolába, és ott találtak meg a testnevelők, hogy kézilabdázzak. Nem mondhatnám, hogy szerelem volt első látásra, de ők láttak bennem valamit, és nem igazán hagyták, hogy elengedjem. Aztán amikor már egyesületben sportoltam, teljes szerelem lett. A Tatabányai Bányászban kezdtem, ahol Pánovics Lajos nevelőedzőm egyengette az utamat, és meghatározó szerepet játszott a fejlődésemben.” - emlékezett vissza Ira.
A sportág végül közel húsz éven át meghatározta az életét. Tizenhat évesen lett élvonalbeli játékos, a válogatottban is szerepelt, pályafutását pedig harmincnégy éves korában fejezte be.
„A testem már jelzett. Öt térdműtéten voltam túl, fájt a sarkam, az Achillesem, a térdeim. Úgy érzem, teljesen kerek volt így a pályafutásom.” - mondta Ira.
A pályafutása lezárását követően egy időre más kihívások felé fordult. Második gyermeke születése után civil munkát vállalt, de hamar rájött, hogy hiányzik számára a kihívás.
„Éreztem, hogy nem vagyok a helyemen. Nagyon jó volt a családdal töltött idő. Azt viszont éreztem hogy ez a civil munka nem az én utam hosszú távon, hiányzott a kihívás.”
Ekkor érkezett a telefonhívás Henger Istvántól, amely végül új fejezetet nyitott az életében. Mintha megérezte volna, hogy éppen ekkor van szükség egy új kihívásra, hiszen a megkeresés a lehető legjobb pillanatban érkezett.
Az akkor még formálódó esztergomi női kézilabdaprogram a kezdeti lépéseknél tartott. A klub vezetői olyan szakembert kerestek, aki nemcsak irányítani tudja a megyei csapat szakmai munkáját, hanem tapasztalatával a keret kialakításában és az alapok lefektetésében is meghatározó szerepet vállalhat. Irénnek pedig pont erre a kihívásra volt szüksége.
„Megkérdezték, hogy elvállalnám-e. Nem sokáig gondolkodtam, elvállaltam és én lettem az akkori csapat edzője, illetve aktívan résztvettem a csapat összeállításában is. A mai napig boldogan emlékszem vissza erre az időszakra, jól döntöttem, hogy belevágtam.”
A csapat gyors fejlődésnek indult. Egy év megyei szereplés után NB II-be jutottak, majd két szezon után már bronzérmet szerzett a csapat. Az építkezés éveiben fontos szerepet játszott a rutinos játékosok és a fiatalok megfelelő egyensúlya.
„Mindig próbáltuk úgy összerakni a keretet, hogy legyenek tapasztalt játékosok és fiatalok is. Fontosnak tartom, hogy megfelelő balansz legyen egy csapaton belül.” - foglalta össze gondolatait Ira.
Ez a szemlélet a mai MOL Esztergomnál is meghatározó elem maradt.
A klub fejlődésével párhuzamosan Irén szerepe is folyamatosan változott. Az edzői munka után a profi csapat technikai vezetője lett, egy olyan pozícióban, amely kívülről talán kevésbé látványos, de rendkívül összetett feladatokat jelent.
Utazások, szállások és étkezések szervezése, mérkőzések koordinálása, adminisztráció, kapcsolattartás a szövetséggel, az ellenfelekkel és a csapat körül dolgozó szakemberekkel – mindez a napi rutin része.
„Mindig a csapat előtt érkezem. Szeretem, ha minden elő van készítve, mire megjönnek a játékosok. Sokszor gyors problémákat kell megoldani, és ilyenkor nagyon fontos a problémamegoldó képesség.” - mondta Ira.
A felelősség különösen a mérkőzésnapokon érezhető.
„Ha például hibásan kerül fel egy játékos a jegyzőkönyvre, akár az is előfordulhat, hogy nem léphet pályára. Ezért mindent többször is ellenőrzök.” - Ira.
A technikai vezető feladata ugyanakkor jóval túlmutat az adminisztráción. Irén szerint a legfontosabb az, hogy minden stábtag ugyanabba az irányba húzza a csapatot.
„Nagyon fontos, hogy mindenki tudja a saját feladatát, és maximális energiát tegyen bele. Így tud jól működni a stáb.”
A profi működés kialakulásában szerinte kulcsszerepe volt Elek Gábornak is.
„Ő egy vérprofi szakember. Nemcsak a csapattal foglalkozik, fontos számára, hogy összhang legyen a pályán zajló szakmai munka és a körülötte dolgozó szakmai stáb között. Azt gondolom, hogy az a profizmus, amit ő behozott Esztergomba, az egyik alapja annak, ahol most tartunk.”
A sikerek közül nehéz egyetlen pillanatot kiemelnie. Az NB I/B-s feljutás, az első élvonalbeli szezon bronzérme és az Európa-liga menetelés egyaránt maradandó emlék számára.
„Az orosházi feljutás az NB1-be fantasztikus volt. Aztán jöttek az egygólos győzelmek, a bronzérem, majd az Európa-liga. A Chambray elleni hazai mérkőzésen pedig tényleg könny szökött a szemembe. Frenetikus érzés volt.” - emlékezett vissza Ira.
Különösen azért volt nagy öröm számára ezeket az sikereket átélni, mert játékosként már korábban is részese volt az esztergomi kézilabdának.
„Számomra nagyon sokat jelentett, hogy Esztergom újra NB I-es csapat lett. Korábban játékosként is átéltem ezt az időszakot, így különleges érzés volt újra megélni.”
A munka azonban a sikerek ellenére sem ér véget. Ahogy a csapat egyre magasabb szintre lépett, úgy nőtt a háttérben dolgozók feladatköre is.
„Amikor megtanultam az NB I/B-s feladatokat, jött az NB I. Amikor azt már rutinosan csináltam, jött az Európa-liga. Az ember folyamatosan tanul.”
A sok munka mellett természetesen szükség van feltöltődésre is. Ebben a család jelenti számára a legfontosabb kapaszkodót.
„Kisebbik fiammal és a férjemmel, illetve Hédivel, a border colliemmal élek. A nagyobbik fiam a múlt héten házasodott, úgyhogy egy szuper esküvőn vagyunk túl. A családdal töltött idő kapcsol ki igazán. Este pedig szeretek filmeket vagy sorozatokat nézni, és teljesen másra gondolni.” - mondta Ira.
A pályán elért eredmények mögött rengeteg láthatatlan munka áll. Mezőségi Irén története jól mutatja, hogy a MOL Esztergom sikere nemcsak a játékosok és az edzők érdeme, hanem azoké is, akik nap mint nap a háttérben dolgoznak azért, hogy minden a helyére kerüljön.
És bár a szurkolók leginkább a végső eredményt látják, a technikai vezető számára minden siker egy közös munka visszaigazolása.
„Ez egy nagy közösség. A csapat, a stáb, a támogatók és mindenki, aki körülveszi a klubot. Együtt alkotunk egészet. Én pedig nagyon szeretem azt, amit nap mint nap csinálok. ” - zárta gondolatait Ira.
#molesztergom #esztergomhandball #ekc
